Debrecen

Történelem

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. A magyar honfoglalásig sok-sok nép (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok) lakta, uralta e tájat. A város nevét először a "villa Debrezun" alakban olvashatjuk az 1235-ben kelt Váradi Regestrumban.

A városfejlődés fontos állomása volt a Nagy Lajos királytól 1361-ben elnyert privilégiumlevél, amely Debrecent a szabad mezővárosok közé emelte.

A XVI. század elején kibontakozott vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely gyorsan, már e század derekától kizárólag protestáns lakosságúvá vált.

I. Lipót 1693-ban - sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen - Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent.

Városi autonómiáját a bécsi udvar centralizáló törekvéseivel szemben rendre védelmezni kényszerült, ugyanakkor jelen volt a magyar Diétán. A XVIII. században azonban mégis egyfajta megmerevedés, védekezés jellemezte mind gazdasági, mind politikai, mind egyházi-kulturális téren. Fontos változás volt, hogy a XVII. században felhalmozódott kereskedelmi tőke jelentős része feudális földbirtokokba vándorolt át, amely közvetve visszahatott a város társadalmi-gazdasági életére, jócskán megmerevítve azt.

Debrecen iskolái közül messze kiemelkedett a mai egyetemek elődje, a több mint négy és fél évszázada töretlenül működő, külországokban is elismert Református Kollégium. Falai között nagy tudású professzorok adták át tudományukat sok későbbi hírességnek.

Az 1848. március 15-én kitört magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év első felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fővárosa lett. A szabadságharc vezére, Kossuth Lajos a református Nagytemplomban mondta ki a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

A XIX. sz. közepének viharos eseményei után lassan konszolidálódott a város helyzete. Debrecent 1857-ben érte el Pest felől a vasút. A hamarosan vasúti gócponttá vált városban nagy ipari fejlesztések kezdődtek: megnyílt a mai agrár-felsőoktatás és a pallagi mezőgazdasági középiskola elődjének tekinthető Gazdászati Felsőbb Iskola és a Földmíves Iskola; malmok, gázgyár, cukorgyár, téglagyár, vasúti járműjavító, dohánygyár épült; bankok, biztosítók települtek a városba.

A külső megjelenésre is egyre többet áldozó városban 1865-ben nyitották meg a mai Csokonai Színházat. Kórházak, egyházi és világi iskolák, laktanyák, templomok épültek. Új épületben kezdte meg működését a Királyi Táblabíróság.

Az első világháború, majd a világháborút lezáró békeszerződéssel kialakított országhatárok között Debrecen - történelmében nem először - az ország szélére sodródott. A megváltozott körülmények között a gazdasági válság, az eladósodásból való kilábalás egyik kiútját a külkapcsolatok, a turizmus fejlesztésében látták és találták meg a város vezetői. Ekkor fejezték be - többek között - az egyetem építését is.

A II. világháború végén a bombázások és más harci cselekmények szinte megsemmisítették a várost. Az esztelen pusztításban az épületek 70%-a szenvedett valamilyen sérülést (több mint fele romba dőlt, vagy súlyosan megsérült). Amikor 1944-ben megindult a helyreállítás, egy rövid időre ismét Magyarország fővárosa lett Debrecen: itt ülésezett a háború végén az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

A harcok elülte után a városi gazdák, iparosok, kereskedők a világégés előtti állapotok helyreállításához fogtak hozzá. Ezúttal azonban a történelem más irányt vett: a tulajdonrendszer megváltoztatása évszázados hagyományok, beidegződések kényszerű feladását jelentette. A megyei és országos központokból vezérelt "tanácsi irányítás" éppúgy eredményezett nagyszerű alkotásokat, mint érthetetlen elhanyagoltatást, mellőztetést. Annak ellenére azonban, hogy a történelmi debreceni határt 1952-ben feldarabolták, a város térségi szerepe az utóbbi évtizedekben iskolavárosi szerepe, ipara, kereskedelme és nem utolsósorban adminisztrációs központ volta miatt megnövekedett. 2000-ben, az ország területének hét régióba szervezésekor Debrecen méltán lett formálisan is a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magába foglaló Észak-alföldi régió központja.

Éghajlat

A város éghajlata kontinentális, meglehetősen szélsőséges jegyekkel. Bár az éves középhőmérséklet (+10 Celsius-fok) nem sejteti, a hőmérséklet, a páratartalom, illetve a csapadék mennyisége erősen ingadozik. A nyár többnyire forró és száraz, a kevés csapadékot is néhány zivatar, felhőszakadás adja. Az 5-600 milliméternyi éves csapadékmennyiség még éppen elegendő az agráriumnak, bár a városban nem ritka az aszály. Debrecen a napfény városa: évente 2060 órát süt a nap (legtöbbször augusztusban, legritkábban decemberben). A tél ugyanakkor hidegebb, zordabb, mint az ország többi részén.

A középkori falu három tájegység, a Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy találkozásánál, az árterekkel valamikor sűrűn borított Alföld kissé kiemelkedő, száraz területén alakult ki. Ez egyrészt jelentős mértékben hozzájárult a népesség folyamatos gyarapodásához, ráadásul a Hajdúság kitűnő termőföldje (csernozjom), valamint az állattartásra alkalmas Hortobágy közelsége jó lehetőséget adott a megélhetésre; másrészt pedig Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötő kereskedelmi útvonal mentén fontos központtá emelte a települést.

Kultúra

Debrecen nem egy nagyra nőtt falu, hanem olyan tér, ahol hajlékot talál megannyi szellemi organizmus - a kortárs európai kultúra otthona. Ez a cívisváros missziója.

Debrecent múltja, öröksége, az európai és a magyar történelemben játszott szerepe arra kötelezi, hogy Európa kulturális központjává váljon. Az elmúlt fél évezred során egy olyan gazdag szellemi organizmus növekedett ebben a városban, amely mint jellemzően cívis kultúra ma is meghatározza Debrecen karakterét.

Sok debreceni számára a protestáns hagyomány egyfajta bizalmi tőke, amely fedezetül szolgál a város önmegtartó törekvéseihez. Ennek a cívis közösségformáló tradíciónak talán legismertebb megnyilvánulása Debrecen kálvinista Rómaként történő megnevezése, amely Kazinczy Ferenc révén híresült el. A történet négyszázötven évvel ezelőtt kezdődött, s már akkor sem pusztán a vallásról, mint inkább a tágan értett kultúráról szólt.

Debrecenben ma közel háromezer bejegyzett civil szervezetet tartanak nyilván. Az alapítványok és egyesületek jellemzően a sport, a kultúra, a szociális szféra, az egészségügy, valamint a természet- és környezetvédelem területéről kerülnek ki. Zömmel az ifjúság, de gyakran a családok, vagy az idősek érdekében és közreműködésével tevékenykednek. Vannak szervezetek, melyeket művészek hoztak létre, vannak, melyeket jószolgálati célból - például egy erdei kisvasút üzemeltetése érdekében - és akadnak olyanok is, melyek kifejezetten nők számára szerveződtek.

Az önkormányzat 2004. december 16-án hozta létre a Debreceni Művelődési Központot, amely az ország legnagyobb ilyen jellegű intézményeként hét nagyobb közösségi centrum, két művészeti galéria és két népművészeti ház szakmai munkáját koordinálja.

A Kassai úti egyetemi campus területén található - a múlt században épült huszárlovardából 1999-ben átalakított - Lovarda Kulturális és Konferencia Központ közel 3000 négyzetméteren kínál kulturált művelődési és szórakozási lehetőséget.

Egész nyáron át tart a belvárosban a Cívis korzó, népi és iparművészeti vásárokkal egybekötve.

A Régi Városháza patinás udvarán megrendezett Nyári Színházi Esték főként a könnyebb színházi műfajok közönségének kedvez. Zenés kísérőprogramjaival a kulturált borfogyasztás színvonalas népszerűsítője a Debreceni Borkarnevál. Estéről estére több száz érdeklődőt vonz a Költészeti Fesztivál, a kortárs magyar líra legjobbjainak nyilvános felolvasóestje. Nagy múltú rendezvény az Irodalmi Napok, amelyen az ország és a határon túli irodalmárok, esztéták, műkritikusok vitatják meg az irodalom aktuális témáit. Főként külföldi művészeti csoportok és alkotók középpontba állításával zajlik Debrecenben a Tavaszi Fesztivál - a Debreceni Őszi Fesztiválon viszont elsősorban a városhoz kötődő művészek vesznek részt. Különleges gasztronómiai élményt kínál évről-évre a Debreceni Ízes Napok rendezvénye. Az év utolsó hónapjára jellemző ünnepi hangulatnak megfelelően tradicionális színpadi bemutatók, hagyományőrző műsorok, zenés programok szórakoztatják az adventi vásárnak is helyet adó Ünnepi korzón a belváros járókelőit. Számos ifjúsági és alternatív fesztivált is rendeznek Debrecenben. Az előbbiek közül nemzetközi hírű a Vekeri-tavi rockfesztivál és a Debreceni Ifjúsági Világtalálkozó, az utóbbiak közül is sokak által kedvelt a Hóvirágkarnevál, valamint a Debreceni Underground Fesztivál. Debrecenben a hivatásos zenélésnek több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak.

Létrejött az első, azóta is folyamatosan működő magyar ifjúsági kórus, a kántus. 1868-tól rendszeresen tartanak országos dalosversenyeket Debrecenben - erre a hagyományra épített a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, amely 1961-es indulása óta a világ énekegyütteseinek egyik legrangosabb seregszemléjévé vált.

A város kezdeményező szerepet vállal olyan programokban, amelyek a térség és a magyarság integrációját szolgálják. A romániai, ukrajnai, felvidéki és délvidéki magyar szellemi műhelyekkel és gazdasági vállalkozásokkal kialakítandó együttműködés növekvő esélyt ad az Európai Uniós pályázatokon való sikeres részvételre is. Románia csatlakozásával Debrecen a 70 kilométerre fekvő testvérvárossal, Nagyváraddal olyan tengelyt alkothat, amely a térségben élő közel kétmillió ember számára kínál perspektívát a gazdaság, a társadalmi élet és a kultúra fejlesztését illetően.

Debrecennek alapvető szerepe van a magyar népi műveltség alakításában és őrzésében. A parasztkultúra, ami a népművészet táptalaja, a cívisvárosban természetellenesen sokáig maradt életben - mondhatni, archiválódott. Úgy tudta jelentős vásártartó és kultúra-teremtő, iskolavárosi szerepkörét évszázadokon át fenntartani, hogy közben a népi műveltség központja volt. Debrecen olyan organikus egység, amely a gyakorta szembeállított népi és urbánus kettőséget egyszerre tudja magában felmutatni. A messze földön híres iskolaváros megteremtette - többek között - a debreceni kerámiát, a debreceni cseréppipát, a debreceni kisbundát, gyöngyös-bogláros pártát, a debreceni cifraszűrt is...

Sport

Debrecen nyugodt szívvel nevezhető sportközpontú városnak, hiszen amellett, hogy együttesei számtalan sportágban az országos élmezőnyben küzdenek, az utóbbi években jelentős sportlétesítmények épültek.

Futballcsapata, az 1902-ben alakult DVSC a kilencvenes évek óta stabilan az NB I-ben szerepel. A klub háromszor nyert Magyar Kupát (1999, 2001, 2008), és ugyancsak háromszor (2004/2005, 2005/2006, 2006/2007) elnyerte a bajnoki címet, és a Bajnokok Ligájában és az UEFA Kupában is helyt állt. A 8000 férőhelyes stadion már szűknek bizonyul, így a város egy új stadion építését tervezi.

A Debreceni Vadkakasok kosárlabda klub is több mint egy évtizedet játszott a magyar bajnokság első osztályában. Az utóbbi években a legjobb csapatok között tartották számon (2004-2005-ben bajnoki ezüstérmes, 2004-ben a Magyar Kupa döntőjében volt a csapat). 2004/2005-ben a ULEB kupában versengtek, míg a 2005/2006-os szezonban a FIBA Challenge Cup keretében próbálkoztak nemzetközi sikerre szert tenni.

A kézilabda is komoly múltra tekinthet vissza Debrecenben, hiszen a DVSC női és férfi kézilabda csapata évtizedeken át az ország élmezőnyébe tartozott, és nemzetközi kupákban is történelmi sikereket értek el.

A csapatsportok mellett a város büszke a cselgáncs és a tollaslabda sportágban elért sikereire. Új keletű kezdeményezésként megjelentek a kevésbé hagyományos sportágak is, mint a jégkorong, az amerikai futball és a baseball.

A 2002-ben épült Főnix csarnok - amely 7000 fős befogadóképességével a legnagyobb vidéki rendezvényközpont - számtalan nemzetközi sport- és szabadidős rendezvénynek adott már otthont (Tornász VB, boksz gálák, kosárlabdameccsek, könnyűzenei koncertek, stb.).

A nagyerdőn kiépített atlétikai sportközpont helyt adott a 2002-es Ifjúsági Atlétikai VB-nek, és azóta nemzetközi edzőközpontként üzemel.

2006-ban átadták a Debreceni Sportuszodát, mely Magyarország egyik legmodernebb sportlétesítménye. Különlegessége, hogy 50 méteres versenymedencéje egy elhúzható fal segítségével 25 vagy 33 méteressé is átalakítható.A komplexumban az 50 méteres versenymedence mellett 25 méteres edzőmedence, tanmedence, jacuzzi, finn szauna és termálvizes kültéri medence is található.A uszoda kiválóan alkalmas úszó-, és szinkronúszóversenyek, vízilabdakupák megrendezésére, valamint ideális helyszínt biztosít edzőtáborokhoz is.

Idegenforgalom

Üzleti turizmus

A magyarországi üzleti turizmus napjainkig szinte kizárólag Budapestre koncentrálódott, mivel nem volt vidéken olyan színvonalas létesítmény, amely megfelelő kapacitással rendelkezett az ilyen jellegű rendezvények befogadására. A Főnix-Csarnok átadásával jelentősen megváltozott a vidéki rendezvénytér-kínálat, a Kölcsey Központ átadása pedig az üzleti idegenforgalom piacán hozott európai színvonalú kínálatbővülést.

2003 nyarán kezdték el lebontani az egykori Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ épülettömbjét. A romok eltakarítása után 2004-ben elkezdődött az új Kölcsey-központ építése, amelynek munkálatai két éven keresztül tartottak.

A 2006 nyarára felépült multifunkcionális központban található Közép-Európa legkorszerűbb konferenciaközpontja, egy műcsarnok jellegű művészeti galéria és egy múzeum is. Kölcsey Ferenc egykori lakóháza helyére egy, a Himnuszt megjelenítő köztéri szobor kerül.

Így az épületegyüttes alkalmas kongresszusok, konferenciák, kurzusok, szemináriumok, tanfolyamok működésének, bálok, fesztiválok, koncertek, hangversenyek, díjkiosztó gálák, show-műsorok, ünnepségek, színházi előadások, alkalmi filmvetítések, képzőművészeti tárlatok és más kiállítások, nemzetközi és nemzeti vásárok, gasztronómiai bemutatók és egyéb rendezvények megrendezésére.

Wellness turizmus

Az idegenforgalom másik manapság virágzó területe a wellness turizmus. Ezen a területen is magas színvonalú szolgáltatásokat találunk Debrecenben.

Az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő a debreceni Nagyerdő szívében, egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található. A különleges létesítmény dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára. A vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak.

Kelet-Magyarországon elsőként Debrecenben alakítottak ki egy olyan komplex wellness-koncepciót, melynek alappillérei a folyamatos természetgyógyászati felügyelet, illetve a különféle szolgáltatások, kezdve a hagyományos frissítő masszázsoktól a különleges távol-keleti kezeléseken, a wellness fürdőkön át egészen a keleti és egyéb mozgásterápiákig. A wellness-részleg kialakításánál arra törekedtek, hogy komplex wellness-koncepciót hozzanak létre.

Látnivalók

A belváros

A 2001-ben megújult főtér és környezete kitűnő lehetőséget biztosít egy kellemes sétára vagy egy kávé melletti beszélgetésre. A Déri Múzeumban megtekinthetők az elmúlt idők tárgyi emlékei és a híres Munkácsy-trilógia. A több évszázados múltra visszatekintő Református Kollégium könyvtára egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik. A XIX. század elején, klasszicista stílusban épült Nagytemplom Magyarország legnagyobb református temploma. A Városháza és a környező felújított épületek harmonikus utcaképet alkotnak. Impozáns épülettömege miatt érdemes megtekinteni a Csokonai Színházat, a Szent Anna székesegyházat és a Megyeházát is. A korzózás során a rengeteg belvárosi kis üzletben vásárlásra is lehetőség nyílik.

A nagyerdő

A város másik idegenforgalmi pólusa a Nagyerdő. A város tüdejeként is emlegetett parkerdő területén számtalan színes családi programot kínál a Botanikus kert, az Állat- és Növénykert, a Vidámpark és a Csónakázó-tó. Itt található a Debreceni Gyógyfürdő és mediterrán élményfürdő, a környezetében több hangulatos étteremmel. A Nagyerdő szívében fekszik a Debreceni Egyetem fő épületegyüttese és parkja is, amelyet Magyarország legszebb egyetemeként tartanak számon.